2008. augusztus 15., péntek

Élet a nyúlon túl

A dráma.
Ó igen, ez a Hollandia remek lesz. Na persze egy ekkora ajándék a sorstól sosem járhat áldozatok nélkül. Valamit valamiért. És vihetek magammal akármekkora bőröndöt, bármily méretes hajókoffert, mindent nem pakolhatok be, akármit nem csomagolhatok el. Így bármily kicsiny is, szívem csücskét itthon kényszerülök hagyni, ami lássuk be fájdalmas dolog. Pláne, hogy a csücsök helyén most pumpál ki az élénk vörös az aortás vér, amúgy szépen, sugárban. Jobb híján a sebet kénytelen vagyok reménnyel betapaszolni, remélni, hogy még visszakaphatom azt a csücsköt. Hisz már úgy hozzám nőtt.

. ()()
=o.o=
o(O)o
. OO

3 megjegyzés:

Dévidzon írta...

vazze most veszem észre a füves cigit a szélmalmon HÁ-HÁ-HÁ

Bandi írta...

Hiába no a fotós szem... xD

Péter írta...

Ez a szívcsücsök-metafora gyönyörű!